Kifogás mindig lesz – ezért ne halogass

Kánya Kinga

“10 nap önmagamért” élmény- és önismereti napló ötlete akkor fogalmazódott meg bennem, amikor a nőknek tartott tréningek és egyéni tanácsadások során észrevettem, hogy a nők rendszeresen szinte ugyanazokba az akadályokba ütköztek. Magukról alkotott negatív véleményük kísértetiesen hasonlított egymásra. Magukkal, mint nőkkel szembeni előítéleteik és az, hogy már-már önpusztító módon akartak túlteljesíteni és “túlmegfelelni”, szinte kivétel nélkül jellemző volt rájuk. Függetlenül attól, hogy milyen területen dolgoztak, milyen korosztályhoz tartoztak, milyen végzettségűek voltak, vagy mi volt a családi állapotuk…

Azt is láttam, hogy sajnos, mi nők nagyon nehezen tudjuk megfogalmazni saját erősségeinket, jó tulajdonságainkat. Nehezen fogalmazzuk meg és képviseljük szükségleteinket.

Sokféle félelem és belső bizonytalanság akadályozza, hogy elinduljunk az önismereti úton. Összegyűjtöttem a leggyakoribb önkorlátozó félelmeket, hogy lásd, ezek természetesek, és tovább lehet lendülni rajtuk:

“Elég kreatív vagyok hozzá?”
Ez a program nem elsősorban a kreativitásról szól. 10 nap alatt az életedet legalább 10 féle szempontból fogod áttekinteni és legalább 10 féle ötletet fogsz kapni arra, milyen “erőforrásokat” tudsz felfedezni magadban és a környezetedben. Az erőforrások közül a kreativitás csupán egy a sok közül. A problémád megoldásához most sokkal fontosabb, hogy nyitott és kíváncsi legyél – önmagadra:-)

“Nem szeretek sokat írni! Kell?”
Nem kell regényírói affinitással rendelkezned ahhoz, hogy a “10 nap önmagamért” programot sikeresen elvégezd. Azt azért jó, ha tudod, hogy az élmény- és önismereti naplót úgy szerkesztettem meg, hogy te kénytelen legyél összeszedni a gondolataidat és érzéseid. Az írásnak ilyenkor nagyon fontos szerepe van: amíg fejben sokszor gyorsan és felületesen gondolunk át egy helyzetet, vagy egy minket érintő kérdést, addig a leírás közben konkretizáljuk gondolatainkat, pontosítjuk az érzéseinket. Önmagunk számára is letisztázzuk az adott helyzetet. A 10 nap alatt nem az a lényeg tehát, hogy rengeteget írj, hanem az, hogy a rendelkezésre álló helyre jól átgondolt és pontosan megfogalmazott gondolataid, érzéseid kerüljenek.

“Mi van, ha pár nap múlva lankad a lelkesedésem?”
Igen, közösen sokszor könnyebb nekirugaszkodni egy lelkileg kényelmetlen feladatnak. Kezdjétek el együtt a programot egy barátnőddel. A 10 nap alatt nem szükséges minden nap együtt ülnötök az önismereti napló fölött, az viszont nagyon inspiráló lehet, ha megosztjátok egymással a saját gondolataitokat, érzéseiteket, felismeréseteket egy-egy nap végén, és tudtok egymásnak visszajelzést adni – segíteni ezzel egymás önismeretét is.

“Még fél órát is nehezen szakítok magamra egy nap…”
A 10 nap önmagamért programot rejtő élmény – és önismereti napló egy kis és diszkrét könyvecskébe rejtett óriási tartalom. A napi 30 percet, amit magadra szánsz 10 napon keresztül érdemes zavartalan környezetben, önmagadra fókuszálva tölteni. Érdemes olyan helyen és időben foglalkozni vele, amikor van lehetőséged meghallani a saját gondolataidat. Ez azonban nem mindig egyszerű megteremteni, főleg, ha másokkal élünk együtt, akik nem is igazán vannak hozzászokva ahhoz, hogy elvonulunk saját időt teremtve magunknak. Javaslatom: ne várd, meg, hogy mások alakítsák ki neked az önmagadra szánható 30 percet.

“Nem vagyok elég szorgalmas és rendszeres...”
A programot úgy építettem fel, hogy a lendületed, amivel elkezded a 10 nap alatt folyamatosan megmaradjon. Általában nem a rendszeresség a kulcskérdés, hanem, hogy meg tudjuk-e őrizni azt a lendületet több napig, hátig, vagy akár hónapig, amivel elkezdünk egy tevékenységet. Ezért nem is az a lényeg, hogy rendszeresen, hanem hogy egy lendületes ritmusban haladj a programban. Ha egy zeneművet hallgatunk, amelyben nem tartják a ritmust ( a titi-kből tá-k, aztán táá-k lesznek) kezdjük elveszíteni a figyelmünket. Az önmagunkra figyelésnek is van egy ritmusa, amelyek itt a napok – és ha ezek több napossá, vagy hetessé válnak, akkor az önmagunkra fordítható figyelmünket veszítjük el. Tehát ne a rendszerességet, hanem a ritmust várd el magadtól – így könnyebb lesz.

“Én halogatós vagyok, akkor is van értelme?”
A halogatás rendszerint nem a probléma, hanem egy tünet. Nem érdemes tehát úgy gondolkodnod magadról, hogy “halogatós” vagy. Inkább tekints erre a könyvre úgy, mint egy lehetőség: megfigyelni magadban azt, hogy milyen ellenérvek, ellenérzések jelennek meg benned akkor, amikor éppen a napi 30 percedet kezdenéd el. A könyv legvégén van egy jegyzetoldal – érdemes ezeket mindig feljegyezni. A tizedik nap végén pedig kapsz egy összkép.

A fenti kifogásokkal gyakran találkozom változások előtt, vagy amikor a komfortzónából kell egy kicsit kimozdulni a továbblépés érdekében. Érdemes ezekre felfigyelni magadban – miért van benned ellenállás? Milyen hozadéka lehet, ha ezeken az ellenállásokon túl tudsz lépni?

Itt az idő, próbáld ki és adj 10 napot önmagadra.
TOVÁBB >>>